2022-05-06
Süllő vagy kősüllő?
2013. Augusztus 31. 08:00:00
Egy becsületes, a halakat kellően ismerő horgász akár felháborodva is kérdezhetné, hogy miért foglalkozunk olyan köztudomású ismeretekkel, mint a süllő és a kősüllő fajmeghatározása, elkülönítése külső bélyegek alapján? Hiszen mindezen ismeret a horgász vizsga egyik legalapvetőbb tananyaga, minden horgásznak kötelessége lenne ismernie. A hangsúly sajnos a feltételes módon van, mert újra és újra szembesülünk vele: bizony-bizony néhány horgásztól joggal kellene visszavonni nem csak a területi engedélyét, de a horgász vizsgáját is a szóban forgó két faj összekeverése miatt.
A minap a kollégám dugott az orrom alá egy jelölt hal fogásáról készült horgász-beszámolót. Első pillantásra minden tökéletesnek tűnt: a fogás helye, körülményei és a hal pontos méretei is meg voltak adva. A bökkenő csupán annyiból állt, hogy a szóban forgó hal egy kősüllő volt, ám a Balaton vízgyűjtőjén nem zajlik kősüllő-jelöléses halvizsgálat! A jel sorszámát ellenőrizve gyorsan beigazolódott, hogy egy ősszel betelepített süllőről szólt a beszámoló. Az eset azért különösen szomorú, mert idén már nem először fordult elő.
A kősüllőt markáns csíkozás jellemzi
De nem csak ezen két esetből kiindulva tudjuk azt, hogy egyes horgászok nincsenek tisztában azzal a tudással, amiről elvileg már számot adtak egyszer. Halőreink rendszeresen találkoznak szájbilincsre vert, vagy haltartó szákba helyezett méreten aluli süllővel, amelyről az elejtője a legőszintébb ártatlansággal állítja, hogy kősüllőnek nézte...
Méreten aluli süllőcske - gyakran végzi szájbilincsen, mert a horgász kősüllőnek nézi, pedig az ebfogakat nem lehet nem észrevenni!
Ezen okok miatt alább összegyűjtöttük, és fotókon is bemutatjuk, miként lehet minden kétséget kizáróan eldönteni, hogy a kezünkben tartott ragadozó vajon süllő, avagy kősüllő-e?
A kősüllő alakja zömökebb a süllőénél, feje vaskosabb. Testének csíkozása általában sokkal kontúrosabb. Kézbe véve, a fogak és a szájzug alapján egyértelműen azonosítható: a kősüllő szájzuga körülbelül a szem középvonaláig ér, de a szem hátsó szegélyvonaláig soha nem nyúlik hátra.
A kősüllő szájzszeglete nem éri el a szem hátsó vonalát!
A süllőnél a szájszeglet a szem vonalán túl ér, ...
... még kissé eltátott száj esetében is!
A legfontosabb különbség, hogy a süllőre jellemző ebfogak mindig hiányoznak, illetve gyengén fejlettek. További eltérések, hogy a farokalatti úszó sugarainak száma lényegesen kevesebb, illetve az oldalvonala mentén elhelyezkedő pikkelyek száma is kevesebb. Növekedése alatta marad a süllőének: 3-4 éves korában átlagos testtömege a táplálkozási viszonyoktól függően 20-40 dgk.
Apró fogacskák ülnek a kősüllőszájban, ebfogaknak nyomuk sincs!
A legtöbb horgász csak a csíkozást veszi figyelembe, de a szín az élőhelytől függően, és egyedenként is eltérő lehet! Főleg az akadóról fogott süllők esetében fordul elő egészen sötét színű, de a kősüllők között is előfordulhat olyan egyed, aminek egészen halványak a csíkjai, vagy egyáltalán nem látszanak. Ezen esetekben a szájzug és a szem viszonya, valamint az ebfogak megléte minden kétséget eloszlat.
Halvány csíkú kősüllő
Ezeket a fogakat még éjszaka, lámpafény mellett sem lehet eltéveszteni
Egy szebb fogas visszaengedés előtt