Csónakot az vezethet, aki: 14. életévét betöltötte, úszni tud, a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, ismeri az 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelettel közzétett Hajózási Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait. Ha több személy -tartózkodik a csónakban, indulás előtt legalább a 16. életévét betöltött vezetőt kell kijelölni. Gépi meghajtású csónak esetén a vezető legalább 17 éves kell, hogy legyen. Csónakkal a parttól vagy más kikötőhelyről elindulni, és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a víziközlekedés más résztvevőit nem zavarja, és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.
A csónak kötelező felszerelése a következő: a csónakban tartózkodó 16. életévüket be nem töltött személyek és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db mentőmellény, a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően,, de legalább 1 db evező, 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető), 1 db legalább 1 l űrméretű vízmerő, kikötésre és horgonyzásra alkalmas megfelelő állapotú kötél vagy lánc - legalább 10 fm, egy elektromos üzemű, fehér fényű, szükség szerinti irányba fordítható fényforrás, amivel a csónakos a közeledő vízijárműnek jelezni tud; a biztonságos üzemelés feltétele tartalék izzó megléte vagy olyan fényforrás, amelyben több, egymástól függetlenül működőképes izzó vagy világító dióda (LED) van, továbbá tartalék áramforrás megléte a napnyugtától napkeltéig terjedő időszakban, a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó - a csónaktesten tartósan rögzített - tábla, ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A, illetve 34B oltásteljesítményű tűzoltó készülék - 1 db.
FIGYELEM!!! 2014. március 1-től megváltozott a csónak fogalmának meghatározása. A 2000. évi XLII. törvény 87. § (3) bekezdése szerint a csónak olyan vízijármű ami hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősül, emberi erővel hajtott, és felépítménnyel nem rendelkezik. Testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket (20 m.). Lehet szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott, amelynek hossza a 7 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t nem éri el, vagy motorteljesítménye legfeljebb 7,5 kW, ide nem értve az építése, berendezése és felszerelése alapján vízen való közlekedésre nem szolgáló úszóeszközt. Tehát a változás a vitorlás és motoros csónakok méreteit illetvemotorteljesítményét érintette. A korábbi 6,2 m 7 méterre módosult, a 4 kW pedig 7,5 kw-ra. Amennyiben a vízijármű méretei meghaladják a fent leírt csónakét, abban az esetben nyilvántartásba vételre köteles, vezetői képesítéshez kötött! Továbbra is TILOS a Balatonon belső égésű motorral hajtott csónak, kisgéphajó, vízi sporteszköz üzemeltetése. [Ezek üzemeltetését a 30/2003. (III.18.) Korm. rendelet szabályozza.]
Kajak, kenu, stb… felszerelése a fentiekre figyelemmel: mentőmellény - a csónakban tartózkodók számának megfelelően, evező, vízmerő, kötél vagy lánc (legalább 5 m), névtábla, fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel.
Ha a csónak használatakor a megengedett legkisebb biztonsági távolság (a Balatonon 30 cm) – ideiglenesen – nem tartható meg, a csónakban tartózkodó személyek mentőmellényt viselni kötelesek. A csónakból indulás előtt – és szükség esetén menetben is – el kell távolítani a stabilitását és úszóképességét befolyásoló mennyiségű vizet.
Fürdés céljából a vízijárművet csak a vezető engedélyével szabad elhagyni, a vízijárművet elhagyó fürdőzőt mindaddig követni kell – mentésre készenlétben – amíg az nincs teljes biztonságban. A csónakban tartózkodó úszni nem tudó, valamint 14 évnél fiatalabb személy köteles mentőmellényt viselni.
Fürdésre – vörös-fehér függőlegesen csíkozott, henger alakú bójákkal – kijelölt vízterületen vízijárművel közlekedni akkor szabad, ha a vízijármű telephelye (kikötőhelye) erre a vízterületre esik, vagy ha ezen a területen engedéllyel vízi munkát végez. Ilyen esetben a jármű a legkisebb biztonságos sebességgel, a legrövidebb idő alatt köteles a vízterületen áthaladni.
A kedvtelési célú vízi járművet személyzet nélkül kölcsönző felel a kölcsönzött vízi jármű üzemképes állapotáért. A vízi járművet személyzet nélkül kölcsönző vagy az általa megbízott személy köteles a bérlő (igénybevevő) nyilatkozatát beszerezni arról, hogy az tud úszni, ismeri a hajózás szabályait, továbbá az azonosító adatokkal megjelölt vízi járművet, valamint a szükséges mentőeszközöket átvette.
Csónak csak a parttól számított legfeljebb 1500 m széles vízterületen közlekedhet. A Balatonon belsőégésű motorral hajtott csónakot üzemeltetni tilos!
A Balatonon minden év 04. 01–10. 31-ig viharjelző szolgálat működik. „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására” jelzésnél percenként 45-ször felvillanó sárga színű fényjelzés (I. fokú viharjelzés) a csónakok szükséghelyzet kivételével csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhetnek! „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél percenként 90-szer felvillanó sárga színű fényjelzés (II. fokú viharjelzés) a csónakok szükséghelyzet kivételével nem közlekedhetnek!
Éjszakai időszakban csónakkal közlekedő személy fehér színű fény láthatóvá tétele által hívja fel jelenlétére a hozzá közeledő vagy a közelében közlekedő hajók figyelmét.
Vízből-mentés esetén a vízijármű vezetője illetve utasa a mentőmellényét vegye fel, a mentendő személynek dobjon oda valamilyen felúszó tárgyat (mentőgyűrű, mentőlap, fenékdeszka stb.) majd folyásirányban vagy szél alatt közelítse meg a bajba jutottat. A személy csónakba emelésekor fordítson figyelmet arra, hogy a csónak ne boruljon fel, és a kiemelt személy sérüléseket lehetőleg ne szenvedjen. Ha a vezető úgy ítéli meg, hogy a mentést nem tudja végrehajtani, hívjon segítséget (telefonon a Balatonon a 1817-es valamennyi hálózatból elérhető segélyhívó, a 84/310-712 vezetékes, illetve az általános 112 segélyhívó számokon).
Veszélyhelyzet közeledtekor vagy annak bekövetkezte esetén a mentőmellényt vegyék fel, és haladéktalanul induljanak el a legközelebbi part felé. Ha a partrajutás sikertelen, hívjanak segítséget és hajtsák végre a következőket:
a csónakot horgonyozzák le hosszú horgonykötéllel és összecsukott horgonnyal,
üljenek vagy feküdjenek le a csónak aljába úgy, hogy a vízijármű súlypontja minél alacsonyabban legyen,
a befröccsenő vizet folyamatosan távolítsák el, de a hirtelen mozdulatokat kerüljék,
szükség esetén a felesleges tárgyakat (pl.: horgászfelszerelés) dobják ki,
a segítség megérkezéséig vagy a partra sodródásig őrizzék meg nyugalmukat.
A vízijármű felborulása esetén ne hagyják el a borult vízijárművet – mivel az felúszó képességgel kell, hogy rendelkezzen – abba kapaszkodva várják meg a segítséget. Erős szél esetén fejüket minél magasabbra emeljék ki a vízből a vízpára belégzésének elkerülése érdekében.
Vízbetörés esetén folyamatosan távolítsák el a vizet a csónakból – kisebb lyukakat ideiglenesen akár egy ruhadarabbal is eltömíthetnek – és haladéktalanul menjenek a partra. Szükség esetén a nehéz illetve feleslegesnek ítélt tárgyakat dobják ki (a mentőeszközök soha ne szerepeljenek ezek között).
Veszélybe jutáskor a következő módon kérjenek segítséget, ha a közelükben mások is tartózkodnak:
körkörösen mozgatott zászlóval/lobogóval vagy más alkalmas tárggyal;
körkörösen mozgatott fénnyel;
a morze ábécé szerinti ... _ _ _ ... (SOS) jelek együtteséből álló fényjelzéssel;
kátrány, olaj stb. égetésével keletkező lánggal;
vörös színű kézilámpával;
kinyújtott karok felülről mindkét oldalról lefelé történő lassú mozgatásával.
Gyengén úszók csak sekély vízben fürödjenek.
A szélben elsodródott fürdőeszközök, felfújható vízi játékeszközök után ne ússzanak, mert az életüket veszélyeztetik, ha ezt mégis megteszik és elsodródnak, maradjanak a felfújható eszközön, míg a segítség megérkezik, és ne hagyják el azt.
A fürdés vagy vízi jármű használata előtt alkoholt vagy más hasonlóan ható szert (kábító vagy pszichotróp anyagot) ne fogyasszanak.
Ne közvetlenül étkezés után menjenek a vízbe úszni, fürdeni.
Felhevült testtel ne ugorjanak hirtelen a vízbe, előtte mosakodjanak le.
Vízijárművön vagy felfújható fürdőeszközön, gumicsónakban, gumimatracon a vízterületen ne aludjanak el.
Ismeretlen vízterületen óvatosan mérjék fel a meder jellemzőit, a vízmélységet a fürdés előtt.
Fürödni a kijelölt fürdőhelyen, illetőleg ott szabad, ahol a fürdés nem esik tiltó rendelkezés hatálya alá!
A kijelölt fürdőhely határa a parton 60x30 cm méretű, fehér alapú, kék hullámzó vízen fekete felsőtestet ábrázoló táblával, a vízen vörös-fehér függőlegesen csíkozott, henger alakú, legalább 50x50 cm-es bójákkal van megjelölve.
A kijelölt fürdőhely határát jelző táblán kék mezőben fehér nyíllal és a távolság (méter, kilométer) feltüntetésével van a fürdőhely hossza jelölve. A 120 cm-nél mélyebb víz határát tavakon „120 cm” feliratú tábla jelöli.
Állatot a fürdőhely területére bevinni tilos! A fürdőhely területén a fürdési szezonban horgászni nem szabad!
A kijelölt fürdőhelyet igénybevevőket a fürdőhely területén jól látható helyen elhelyezett fürdőhelyi rendtartás tájékoztatja a víz minőségéről és annak megőrzésével kapcsolatos használati szabályokról, a levegő és a víz aktuális hőmérsékletéről, a víz mélységéről, a fürdő rendeltetésszerű használatával összefüggő kötelmekről, és az egyéb közérdekű információkról.
Az úszóeszközök (vízibicikli, gumimatrac ill. más felfújható eszköz) használata szintén fürdésnek minősül, így ezek használatára is a fürdés szabályai vonatkoznak. Fürdőzők közelében úszóeszközöket használni csak úgy szabad, hogy azok a fürdőzőket ne veszélyeztessék.
Hat éven aluli, továbbá úszni nem tudó 12 éven aluli gyermek csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett fürödhet a szabad vizekben. Gyermek és ifjúsági csoportok esetén a csoport vezetőjének a fürdőzők létszámának megfelelő számú, úszni tudó és vízi mentésben jártas felnőtt személyekből figyelő és mentő őrséget kell állítania.
Tilos fürdeni hajóútban, kikötők, hajóállomások, vízi sporteszköz közlekedésére szolgáló pályák területén, valamint éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz határáig.
A Balatonon minden év 04. 01–10. 31-ig viharjelző szolgálat működik. A viharjelző állomások körbe a Balaton partján 29 több irányból jól látható helyen vannak elhelyezve.
Az I. fokú viharjelzés – percenként negyvenötször felvillanó sárga színű fényjelzés – esetén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürödni.
A II. fokú viharjelzés – percenként kilencvenszer felvillanó sárga fényjelzés – esetén fürödni tilos.
Vízi sporteszközt az vezethet, aki: 14. életévét betöltötte, úszni tud, a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, ismeri az 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelettel közzétett Hajózási Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait. Vízi sporteszközzel a parttól vagy más kikötőhelyről elindulni, és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a víziközlekedés más résztvevőit nem zavarja, és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.
A vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni.
Vízi sporteszközzel éjszaka, továbbá korlátozott látási viszonyok között tilos közlekedni. Vízi sporteszközzel a menetben levő nagyhajó útvonalát 1000 m-en belül keresztezni, és az ilyen hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról – feltéve, hogy a vízi út méretei ezt lehetővé teszik – 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos.
A Balatonon minden év április elsejétől október harmincegyedikéig viharjelző szolgálat működik. Az elővigyázatosságra figyelmeztető jelzést (I. fokú viharjelzés) percenként 45 felvillanással működő sárga villogó fénnyel adják. Az elővigyázatosság betartására intő figyelmeztetés veszélyes jelenségek közeledtének lehetőségét jelzi a keletkezés idejére való utalás nélkül. A fenyegető veszélyt jelző figyelmeztetést (II. fokú viharjelzés) percenként 90 felvillanással működő sárga villogó fénnyel adják. A veszély jele a veszélyes jelenségek közvetlen közeledtére figyelmeztet. Vitorlás vízi sporteszköz a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m, a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m széles vízterületen – kivéve a kijelölt fürdőhely területét – közlekedhet, a Beaufort-skála szerinti 8. fokozatot elérő vagy azt meghaladó szél esetében - a szükséghelyzet kivételével - nem közlekedhet. Minden egyéb vízi sporteszköz viharjelzés mentes időszakban a partéltől számított legfeljebb 1000 m, I. fokú viharjelzésnél a partéltől számított legfeljebb 500 m széles vízterületen – kivéve a kijelölt fürdőhely területét – közlekedhet, II. fokú viharjelzésnél – a szükséghelyzet kivételével – nem közlekedhet.
A Balatonon motoros vízi sporteszközt – a hajózási hatóság által kijelölt pálya kivételével – üzemeltetni tilos!
Fürdésre – vörös-fehér függőlegesen csíkozott, henger alakú bójákkal – kijelölt vízterületen vízi sporteszközzel közlekedni akkor szabad, ha annak telephelye (kikötőhelye) erre a vízterületre esik. Ilyen esetben a vízi sporteszköz legfeljebb 5 km/h sebességgel, a legrövidebb úton köteles a vízterületen áthaladni.
Vízben tartózkodó személyt – a mentés esetét kivéve – vízi sporteszközzel legalább 10 m távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a vízi jármű és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízi jármű között maradjon. A vízben tartózkodót a vízi jármű közeledésére – szükség esetén – kiáltással is figyelmeztetni kell.
A kedvtelési célú vízi járművet személyzet nélkül kölcsönző felel a kölcsönzött vízi jármű üzemképes állapotáért. A vízi járművet személyzet nélkül kölcsönző vagy az általa megbízott személy köteles a bérlő (igénybevevő) nyilatkozatát beszerezni arról, hogy az tud úszni, ismeri a hajózás szabályait, továbbá az azonosító adatokkal megjelölt vízi járművet, valamint a szükséges mentőeszközöket átvette.
Utolsó módosítás: 2014. március 10., 12:27