2022-05-06
Hogyan bánjunk a téli keszegekkel
2019. December 19. 13:30:35
Ez az év ugyan nem kényeztette el a téli keszegezés rajongóit a kikötőkben, de a mostani enyhe időben is sokszor lehet nagyobb mennyiségű keszeget fogni. A hidegvízi keszeg sokak szerint a halhúsok egyik kiválósága, mindenesetre a jegesmedve típusú horgászok kedvelt zsákmánya.
Így hát hivatásos halőr kollégáink nem egy horgászt ellenőriztek már, akiknél a zsákmányt teljesen, vagy részben a keszeg adta. Azt, hogy hogyan kell bánnunk a megtartott keszeggel, jogszabály írja elő, amivel láthatóan többen nem ismerkedtek meg és a keszegeket élve, akár egy diszperzites vödör alján, víz nélkül hagyják dobolni.
Hogyan is vihetjük haza a halakat? A választ erre a 133/2013 (XII.21.) VM rendelet 28.§ (16) bekezdése adja meg:
„Az állami horgász-, illetve halászjegy jogosultja által szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad. A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú hal elszállítható élve is, kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja a számára a szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja az állatot érő stresszhatásokat.”
Ennek alapján két lehetőségünk van a keszegek elvitelére. Az egyik természetesen az, ha a jogszabály előírásának megfelelve, már nem élnek a halak. A másik megoldás kicsit bonyolultabb, hiszen a keszegeket – ha a 30 cm-nél kisebb kategóriába esnek – így el lehet élve vinni a partról, de csak akkor, ha megfelelő mennyiségű (és oxigén tartalmú) vízbe tesszük. Tehát egyszer vízben kell lenniük, ez az egyszerűbb feltétel, a másik az, hogy ennek a víznek megfelelő oxigén tartalmúnak, és a tároló edénynek kellően nagynak kell lennie. Sajnos, a klasszikus „diszperzites” vödör ennek nem felel meg.
Gyakran találkozunk olyan esetekkel a kikötőkben, hogy egyes Horgásztársak a keszegeket nem tisztelve, már állatkínzásnak minősülő módón bánnak a zsákmányukkal. Száraz vödörbe, nejlon zacskóba dobják bele élve vagy a pórul járt halak néhány liternyi vízben fetrengenek egymás hegyén - hátán. Nem beszélve arról, hogy a víz nélkül szállított halak sokszor nincsenek rendesen fejbe vágva és így kerülnek elvitelre a vízpartról. Ekkor kell azon elgondolkodni, hogy milyen élmény lenne, ha a horgász lenne a hal helyében. Gondoljunk bele, hogy az az állat ott éppen fuldoklik, lassú, fulladásos kínhalállal múlik ki. Adjuk meg egymásnak a tiszteletet, különben nem érdemeljük meg a halak által nyújtott élményt.
Így csak a viták és félreértések elkerülése miatt kérem a horgásztársakat, hogy részesítsék előnyben azt a megoldást, amikor a halakat már nem élve szállítják el a partról.
Fejbeverés nélkül, élve tilos így tárolni a halakat!