Illegális élőhalbiznisz: egymillió egy balatoni pontyért

– Ilyen körülmények között nem csoda, hogy egy-egy (vagy több?) pontyhorgász kísértésbe esik, ami persze nem mentség – szögezi le Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászturisztikai menedzsere. Nemrég írtuk meg, hogy élőhal-szállításon bukott le az a horgász is, aki 2012-ben és 2013-ban is a legtöbb halat fogta ki a Balatonból a fogási naplók alapján. A zrt. halőrei különös figyelmet fordítanak az élőhal-elvitel tilalmára, a horgásztavak idézett „átvételi árainak” tudatában nem véletlenül. – Nádasdi Józsefet sikerült tetten érni, de ő feltehetően csak egy kis porszem a gépezetben – jegyzi megNagy Gábor.

A 2012 óta érvényes Balatoni Horgászrend értelmében „a szabályosan kifogott és elvinni kívánt, méretkorlátozással védett halat a horgász még a vízparton köteles gyorsan és kíméletesen megölni, az élő hal szállítása tilos”. A pecások között ezt sokan tartják értelmetlennek, ám a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló, idéntől érvényes jogszabály is megerősíti: „A szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad. A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú hal elszállítható élve is, kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja a számára a szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja az állatot érő stresszhatásokat.”  – A keresletet tehát a magán horgásztavak generálják – magyarázza a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászturisztikai menedzsere. – A legálisan vásárolt halról a tógazdának rendelkeznie kell halkiadási bizonylattal, állatorvosi igazolással, vagy ha emberi fogyasztásra, halbolt számára szállít, elegendő egy számla is. Halgazdálkodási vízterület esetében a telepítést előre jeleznie kell a területileg illetékes halgazdálkodási hatóság felé, ellenőrzés esetén a dokumentációt be kell tudni mutatni. Ilyen dokumentációval a természetes vizekből kifogott halak esetében persze nem beszélhetünk, ahogyan nyilvánvalóan a vásárlás is teljesen feketén történik. A lebukás veszélye a hal szállítása közben áll fenn, a legnagyobb eséllyel a legkisebb láncszem, maga a horgász bukhat meg, hiszen a szereplők közül őt ellenőrzik a leggyakrabban: halászati őrök, rendőrök. A törvényi tiltáson túl problémát okoz az is – tudjuk meg Nagy Gábortól –, hogy a nagy testűre nőtt, ebből kifolyólag minden bizonnyal kitűnő genetikájú hal a Balatonból egy kis tóba kerülve jelentős súlyvesztést szenved el és az a sors vár rá, hogy talán hetente vagy havonta megfogja egy horgász, majd visszaengedi az új otthonául szolgáló kis „pocsolyába”. Akár az embereknél az öregotthon... De a halbetegségek terjedésének is magas a kockázata állatorvosi ellenőrzés nélküli halszállítmányok esetében. Persze, nem csak pontyok „költöznek”. A zrt. tavaly ősszel figyelt fel rá az egyik internetes horgászfórumon: egy pecás kapitális csukákkal pózol, a kép alá azt írta: „balatoni, de ide költözött”, „ő is új otthonra lelt”, „vérfrissítés a Balatonból”. Megadta az új „otthont” jelentő tó nevét is. A társaság szakemberei álnéven, privát üzenetben megkeresték, mint akik szintén szeretnének ilyen méretű halakat áttelepíteni. A válasz: „Füreden horgászom a barátom jóvoltából, ha meg keleti a szél, átmegyünk Örvényesre, az a védettebb. Ezeket a halakat a tilalom után fogtuk közvetlenül, és lehoztuk egy kis vérfrissítésnek. 5-7-9 kilósak voltak, jel került rájuk. Kétszáz literes hordóban utaztak (kb. egy óra az út) fektetve, félig vízzel. Hoztunk így már süllőt, dévért is. Az idő hideg volt. Melegben meg se próbáld!” Az esetet jelentették az illetékes megyei halászati hatóságnál, de a képeket és az üzenetváltást nem tekintették elegendőnek bírság kiszabására. – A problémát minden bizonnyal csak a kereslet megszűnése oldaná meg – teszi hozzá Nagy Gábor.

Fürdőhelyen tilos

Minden szabadstrandra a horgászatot tiltó táblát tett ki Siófokon a város cége, a Balaton-parti Kft. Felháborodott pecások lapunkat, majd a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-t is megkeresték. A megyei kormányhivatal járási népegészségügyi intézete lapunknak is és a zrt.-nek is a jogszabályt idézte: fürdőhely területén fürdési szezonban horgászni nem szabad. Siófokon nyolc szabadstrand van, több kilométer hosszan. Úgy tudjuk, egyik reggelre a tiltó tábláknak lába kélt, de a törvény az törvény. A zrt. sem ért egyébként teljes mértékben egyet a tiltással és egyeztetést kezdeményez.

Háromfán bukkant föl a gyékényesi óriás „A magyarországi pontybiznisszel 2004-ben szembesültem legelőször, amikor 29,4 kilós tükörpontyot fogtam a Gyékényesi-bányatavon. A fogásom híre futótűzként terjedt, többen érdeklődtek telefonon, hogy nem adnám-e el? Az érdeklődők több százezer forintot ajánlottak az óriásért, de én egyből nemet mondtam. A pontyot visszaengedtem, majd kifogta egy holland sporttárs is, aki szintén visszaengedte. A hal súlya ekkor már 31,6 kiló volt. 2006-ban már a Háromfai-tó partján tartotta kezében egy horgász, 2007-ben már csak 26 kilósan fogták ki. Átmentem a Balatonra, azóta sem voltam kedvenc bányatavamon.” (Bujáki Géza, Pontyvilág magazin, haldorado.hu)