A varsás törpeharcsa gyérítés eredményei a Balatonon

A törpeharcsa évtizedek óta jelen van a Balatonban, azonban a kisebb tavakban tapasztalt inváziószerű elszaporodást máig nem valósította meg. Ennek okát a kutatók abban látják, hogy az erős viharok során kialakuló hullámverés és felkeveredő üledék szétszórja, elpusztítja a gömbszerű rajokban úszó zsenge ivadékot. Lokálisan, 1-1 hullámzástól védett kikötőmedencében azonban felfuthat az állománya. A megerősödött egyed már képes megélni a nyílt vízen is, bár a feltételek számukra sem ideálisak. Mindezek ellenére sajnos egyre több helyen érezhető a törpeharcsa jelenléte a Balatonon. Az elmúlt években egyre erősödő víztisztulás, valamint ennek következtében a különböző fajú nyílt vízi hínármezők megerősödése (sok más halfaj mellett) sajnos a törpeharcsának is kedveznek. Állományát rendszeresen gyéríti egy csak és kizárólag a törpeharcsát megbetegítő iridovírus is, ami azonban csak nagy állománysűrűségnél üti fel a fejét. Így időről időre tapasztalhatunk 1-1 kikötőmedencében tömeges törpeharcsa elhullást. A Balatonhoz hasonló méretű víztest esetében hatékony védekezés a törpeharcsa ellen nem ismert, ennek ellenére 2019. évtől kísérletezünk a varsás gyérítéssel. Az első évben elsősorban a saját kikötőinkben, többféle csalétekkel próbálkozva alig számottevő törpeharcsát sikerült fognunk (varsánként ritkán értük el az 1 kg-nyi mennyiséget 2-3 naponta).

A 2019. év őszén rendezett horgász konferenciára előadóként kértük fel Dr. Czeglédi Istvánt a BLKI Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoport tudományos munkatársát, aki beszámolt a 2017. év során az egész Balatonra kiterjedő, 360 db varsával végzett állományfelmérő kutatásuk eredményeiről. A kutatás során partszéli (nádas, kikötő,  valamint kövezés előterében) és nyílt vízi mintavételezés is történt, az év során rendszeresen, de egyhuzamban csak 24 órás időszakokra, amelyet elektromos halászgépes felmérés egészített ki. Az év során összesen csak 61 db törpeharcsát fogtak. Ezt követően, 2018-ban más irányú felmérés során egy helyszínen (keszthelyi vitorláskikötő), mindössze  20 db varsával és csupán 2 éjszaka alatt 70 db törpeharcsát tudtak fogni. A fogásban tapasztalt nagyfokú ingadozás miatt további felmérések szükségességét állapították meg a kutatók.

Így jutottunk el oda, hogy a 2020. év tavaszán már az említett Kutatócsoport és Társaságunk közös erővel folytatta a balatoni törpeharcsa monitorozását és gyérítését. Az előzetes tapasztalatok alapján a minél hatékonyabb fogás érdekében már kizárólag belső kikötőmedencékben helyeztünk el varsákat. Az alábbi három helyszínen április közepétől november elejéig folyamatosan volt kihelyezve 120 db varsa, melyeket hetente néztünk fel. Az eredmények a következőképpen alakultak:

Keszthely, BHNp. Zrt. kikötő, 40 db varsa:            1572 egyed (~138 kg)

Tihany, BLKI kikötő, 40 db varsa:                           1106 egyed (~97 kg)

Siófoki kikötő, 40 db varsa:                                      1062 egyed (93 kg)

Összesen az év során a 120 db varsa:                     3740 egyed (~328 kg)

Mindezek mellett szúrópróba-szerűen kísérleteztünk a tavaszi időszakban 10 db varsával a Nyugati-övcsatornán is, ahol azonban nagyon hektikus volt a fogás. Az áprilisi csúcs időszakban alig értük el az 50 egyedet naponta (a 10 varsában összesen), aztán hullámzóvá vált az eredmény: több napnyi fogásmentes periódusokat váltottak napi 5-10 darabos időszakok, így végül azon a helyszínen május végén befejeztük a kísérletezést.

Összességében továbbra is elmondhatjuk, hogy a Balatonban (szerencsére) nincs jelen olyan nagy sűrűségben a törpeharcsa, hogy a varsás gyérítéssel igazán számottevő tételt lehetne fogni. Ellenpéldaként említeném, hogy a törpeharcsával igazán fertőzött vizeken varsánként a 20 kg/napos fogás átlagosnak mondható. (Az Alcsiszigeti Holt-Tiszán az általunk egy év alatt kitermelt törpeharcsa mennyiségének 2-3 szorosát naponta megfogják.)

A fogásokban tapasztalható kilengések is mutatják, hogy jelenlétük egy konkrét helyszínen az év során hullámzó mértékű. Emiatt lehetséges, hogy a horgász fórumokat olvasva egyes horgászok zavaró mennyiségű törpeharcsáról számolnak be, míg mások állításuk szerint még egy darabot sem fogtak.

A varsás gyérítést a 2021. évben tovább folytatjuk: több, új helyszínen is helyezünk ki varsákat. Emellett a BLKI Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoport munkatársai megismétlik a 2017-es, egész tóra kiterjedő felmérésüket, hogy az állomány változásairól minél pontosabb képet kaphassunk. A témában megjelenő későbbi publikációkról, eredményekről természetesen a jelenlegi cikkhez hasonlóan tájékoztatni fogjuk a közvéleményt.

A balatoni horgászokban gyakran merül fel a kérdés, hogy ők mit tehetnének a törpeharcsával szemben? Először is kérünk mindenkit, hogy a kihelyezett varsákhoz ne nyúljanak, annak ürítését hagyják meg kollégáinknak. A fogott darabszámok ismeretében látható, hogy a varsás gyérítéshez képest lényegesen hatékonyabb az a módszer, amikor a nyár elején rajban úszó ivadékot egy apró lyukú merítőszákkal vagy csalihalfogó hálóval kikapjuk a vízből. Ilyenkor egyetlen merítéssel akár 100-nál is több egyedet foghatunk ki. Azonban a csupán merítőszákkal történő törpeharcsa fogás jogszabályi háttere sajnos nem rendezett, ezért írásban kérvényeztük a MOHOSZ-tól a szükséges jogszabályi változtatásokat. Addig is arra kérjük a tenni vágyó horgászokat, hogy lehetőleg az engedélyezett, 1 négyzetméteres csalihalfogó hálót használják ilyen célra.  

Ez úton is szeretnénk kifejezni köszönetünket a BLKI Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoport Munkatársainak az együttműködésért, valamint Társaságunk Valamennyi Dolgozójának, akik részt vettek a törpeharcsa állományfelmérés- és gyérítésben!

Az alábbi fotókon látható, hogy egy-egy ürítés alkalmával milyen mennyiségeket találtunk a varsákban: